Lóth Balázs 2025-ben Az Ackroyd-gyilkossággal debütált Kecskeméten, és az előadás nemcsak a közönség számára, hanem neki is meghatározó élmény volt. Nem véletlen, hogy amikor újra megcsörrent a telefon, egyetlen pillanatig sem habozott. „Az Ackroyd-gyilkosság próbafolyamatáról és az előadásról is nagyon szép emlékeket őrzök. Reméltem, hogy lesz folytatása a közös munkának. Amikor szólt a színház vezetése, hogy ismét rám szeretnék bízni az egyik darab rendezését, azonnal mondtam, hogy nagyon szívesen jövök” – árulta el Lóth Balázs.
A színház nagy szerelem számára
Csupán 8 éves lehetett, amikor már tudta, hogy filmrendező szeretne lenni. „Édesapámtól kaptam kölcsön egy kamerát, amivel bábfilmeket készítettem, 18 évesen pedig már egyértelműen erre a pályára készültem. A Közgáz Amatőr Színjátszó Társulat – ami nem is volt annyira amatőr, hiszen például a Vigadóban is felléptünk – megkért, hogy rendezzek náluk néhány darabot, úgyhogy akkor két éven át nagyon sokat foglalkozhattam pályakezdőként színházzal. Bár alapvetően filmrendező vagyok, de a színház nagy szerelem lett, hiszen pont azzal lehet a legtöbbet foglalkozni, amire egy forgatáson a legkevésbé van idő: az emberrel. A filmkészítés technikai sport, ezzel szemben a színház arról szól, hogy érzéseket, humort, drámát tudok életre kelteni a színészekkel közösen, csapatmunkában, és ez számomra nagyon értékes időszak.”
A három sárkány próbafolyamata alatt Lóth Balázs sok energiát fektetett abba, hogy analizáljanak és a mélyére lássanak a karaktereknek. A rendező úgy véli, ez egy szórakoztató, nagyon közönségvonzó, remekül megírt színdarab, ami a színészek számára pedig igazi jutalomjáték.
Mozivászonról a színpadra
A darabból film is készült Kabos Gyula főszereplésével az 1930-as években, Lóth Balázs pedig gyerekkora óta rajong ennek a korszaknak a magyar mozijaiért. „A 30-as évek klasszikus magyar filmjeit fejből fújom. Éppen ezért amikor megérkezett a felkérés, rögtön megjelent előttem ez a világ a maga karakteres figuráival és hangjaival.”
A rendező számára fontos cél volt, hogy a nézők úgy érezzék magukat, mintha egy régi magyar filmbe csöppentek volna. A három sárkány azonban nem pusztán egy könnyed bohózat. Bár humora felszabadító és mélyről jövő, a darab komoly emberi kérdéseket is feszeget.
„Tóth Kata dramaturg segítségével óriási munkával dolgoztuk át ezt a nagyszabású történetet. A két világháború közötti boldog békeidőkben játszódik, amikor az emberek egy kicsit el akarták ereszteni a gyeplőt, szerettek volna mulatni, és arra vágytak, hogy ledobják magukról a mindennapok nyűgét. Azon túl, hogy rendkívül humoros, nagyon fontos témákat boncolgat. Hogyan tud egy apa hatást gyakorolni a fiára, és hogyan tud egy fiú megváltoztatni egy apát? Hogyan működik egy családon belül a dinamika, hogyan lesznek elnyomottakból szabad emberek? Hogyan tud valaki ebben a háborúk sújtotta kusza világban, a korabeli Budapest végtelen forgatagában egy kicsit elveszni és újra magára találni? Ezeket a témákat mind érinti ez a darab, méghozzá nagyon rafináltan, úgy, hogy szinte észre sem veszi a néző, de egy olyan hullámvasútra ül fel, aminek a végén remélhetőleg boldogabb emberként távozik a színházból.”
A rendező számára ezek a kérdések nem csupán elméleti problémák, egy hétéves kisfiú édesapjaként ugyanis személyesen is kapcsolódik a történethez. „Nagyon sokat tudok táplálkozni abból a szoros kapcsolatból, ami engem a fiamhoz fűz, illetve abból is, ami a néhai édesapámhoz kötött. Ezek az élmények nagyon szépen reflektálnak a darab apa-fiú tematikájára.”
Talán éppen emiatt válik az előadás többé egyszerű korrajznál vagy szórakoztató vígjátéknál. Lóth Balázs számára pedig ez kulcskérdés volt, elárulta ugyanis, hogy szeret olyan munkákat elvállalni, amelyekben megtalálja a személyes kapcsolódási pontokat.
Időutazás az 1930-as évek világába
A darab helyszíne az 1930-as évek Budapestje, de ami bonyolultabbá tette a feladatot, hogy a történet hét különböző helyen játszódik. Ezt cseppet sem volt könnyű megvalósítani, de a Ruszt József Stúdiószínház intimebb tere mégis inspiráló kihívássá vált az alkotók számára. „Rákay Tamás díszlettervezővel és Pirityi Emese jelmeztervezővel egy egészen komplex világot teremtettünk meg, ami univerzálisan tudja megidézni a nyírségi uradalmi szalontól a New York Kávéház nagyterméig az összes fontos helyszínt.”
A próbafolyamat során ráadásul nemcsak a prózai jelenetek, hanem a zene és a mozgás is kiemelt szerepet kap. A színpadon élő zene szólal majd meg, Hegedűs Máté hegedűjátékával, miközben Gulya Róbert kifejezetten az előadáshoz komponált filmzenei hangulatú dallamai idézik meg a korszakot. És természetesen felcsendülnek majd azok a bizonyos legendás slágerek is, mint például a „Köszönöm, hogy imádott”, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne ez a világ.
A rendezésben Kovács Olga rendezőasszisztens, a koreográfiákban Szegvári Júlia és Szigethy Norbert segíti a rendező munkáját. Lóth Balázs számára meghatározó élmény volt, hogy ugyanazt a gondolkodást fedezte fel bennük, amit ő maga is képvisel. „Nagy segítségemre vannak abban, hogy megtaláljuk azt a kifejezésmódot, amellyel a színház, a tánc és a zene együtt ugyanazt a történetet mesélik el. A filmforgatáson, ha egy jelenet jól sikerül, azt szoktuk mondani: látom, ugyanazt a filmet csináljuk. Most velük is ezt éltem meg: amikor láttam a koreográfiáikat megszületni, pontosan az volt az érzésem, hogy ugyanazt a színházat csináljuk, ugyanazt a színdarabot látjuk magunk előtt.”
A darab főszereplőjét, az idősebb Csaholyi Balázst Mészáros Tibor alakítja, akit korábban már Az egy hónap falun rendezőjeként köszönthettünk Kecskeméten, most viszont színművészként tért vissza hozzánk. „Régi munkakapcsolat és jó barátság köt össze bennünket. A mi kis falunk című sorozatnak köszönhetően ismertük meg egymást, aminek Tibor az egyik fontos szereplője. Nagy öröm számomra, hogy a színészi debütálása a kecskeméti színházban az én rendezésemhez kötődik. Úgy látom, ez egy nagyon neki való szerep. Csaholyi Balázs egy izgalmas karakter, akinek megformálásában rengeteg komédiás lehetőség rejlik, közben pedig óriási szívvel van megáldva.”
Film és színház – egyenlő hangsúlyban
Lóth Balázs pályája rendkívül sokszínű. Nyolc éve A mi kis falunk című televíziós sorozat vezető rendezője, de mellette most egy animációs filmen és egy nagyjátékfilmen is dolgozik, valamint nemzetközi filmek is várhatóak tőle rövidesen. A színház azonban már nem csak egyszerű kitérő az életében. „Most leginkább úgy képzelem el az életemet, hogy a színház és a film egyenrangú szereplőként legyen jelen benne, hiszen a kettő jól megfér egymás mellett. Presser Gábor mondta egyszer egy interjúban, hogy szeret egyszerre két dalon dolgozni, mert akkor az agyát át tudja kapcsolni egyikből a másikba, és ezek jól kiegészítik egymást. Nekem ilyen a színház és a film. Nagyon más agytekervényeket mozgatnak meg, de mind a kettő izgalmas kihívás és óriási élmény számomra.”
A három sárkány premierje szeptember 11-én lesz a Ruszt József Stúdiószínházban. Az előadásban színpadra lép: Mészáros Tibor, Konfár Erik, Magyar Éva, Pál Attila, Csapó Virág, Antóci Dorottya, Lakatos Máté, Cselóczki Tamás, Kelemen Örs, Jekkel Anna, Papp Hanna, Kerekes Laura, Hornyák Laura, Kószó Botond és Hegedűs Máté.
A darab különleges világának megteremtésében Tóth Kata dramaturg, Rákay Tamás díszlettervező, Pirityi Emese jelmeztervező és Gulya Róbert zeneszerző működött közre. Az előadás mozgásanyagát Szigethy Norbert és Szegvári Júlia jegyzi.
