- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1985/1986
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
Caligula helytartója
In memoriam Taub János
Ruszt József Stúdiószínház
-
Thália Télikert
A Kecskeméti Katona József Színház és a Thália Színház közös produkciója
2011. 01. 14.
Székely János erdélyi költő, író, drámaíró lassan húsz éve nincs közöttük. Kevés szó esik róla, pedig a maga idejében az erdélyi magyar irodalom egyik legelismertebb alakja volt. Hírnevét elsősorban drámáinak köszönheti, legismertebb műve a Caligula helytartója. Ez a verses formában írott történelmi tragédia az egyén és a hatom erkölcsi problémákkal terhelt viszonyát boncolgatja: hogyan lehet lehetetlen körülmények közé kényszerítve is embernek maradni.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? Végrehajtja a parancsot. Petronius, Caligula szíriai helytartója elindul tehát a császár aranyszobrával és azzal a utasítással, hogy a szobrot a zsidók jeruzsálemi templomában fölállíttassa. Mert - mint mondja - muszáj. De erre a zsidók azt mondják: lehetetlen. A darab kérlelhetetlen pontossággal mutatja be a helytartó kétségbeejtő helyzetét, és emberségéből fakadó tragédiáját.
Bár ma már, a kelet-európai diktatúrák letűntével, kevésbé érvényes a darab politikai olvasata, Székely olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
Székely darabját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A magyar színháztörténet kiemelkedő alkotása volt Taub János 1988-as szolnoki Caligula-bemutatója. A kiváló Kossuth-díjas rendező 2010 februárjában távozott közülünk. Az előadást az ő emlékének ajánljuk.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? Végrehajtja a parancsot. Petronius, Caligula szíriai helytartója elindul tehát a császár aranyszobrával és azzal a utasítással, hogy a szobrot a zsidók jeruzsálemi templomában fölállíttassa. Mert - mint mondja - muszáj. De erre a zsidók azt mondják: lehetetlen. A darab kérlelhetetlen pontossággal mutatja be a helytartó kétségbeejtő helyzetét, és emberségéből fakadó tragédiáját.
Bár ma már, a kelet-európai diktatúrák letűntével, kevésbé érvényes a darab politikai olvasata, Székely olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
Székely darabját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A magyar színháztörténet kiemelkedő alkotása volt Taub János 1988-as szolnoki Caligula-bemutatója. A kiváló Kossuth-díjas rendező 2010 februárjában távozott közülünk. Az előadást az ő emlékének ajánljuk.
- Előadás
Szereposztás
- Petroniusrómai patrícius, Caligula szíriai helytartójaKőszegi Ákos
- Barakiása jeruzsálemi templom fõpapja, az egyháztanács elnökeDunai Tamás
- I. AgrippaPalesztina királyaKörtvélyessy Zsolt
- Deciusrómai lovag, Caligula állandó követeHegedűs Zoltán
- Luciusfiatal római nemes, Petronius segédtisztjePál Attila
- Probusegy másik segédtisztFarkas Ádám
- Júdászsidó politikus, az államtanács tagjaPortik Györffy András
Bemutató a Thália Stúdióban 2011. január 20.
- rendezőBagó Bertalan
- díszlettervezőVereckei Rita
- jelmeztervezőVereckei Rita
- dramaturgHárs Anna
- zeneHorváth Károly
- világítástervezőFarkas József
- súgóArató Andrea
- ügyelőVári János
- rendezőasszisztensVári János