-
Kecskemét-szerte ismert tény, hogy Danyi Judit és Hegedűs Zoltán a való életben egy pár. Kézenfekvő tehát, hogy kétszereplős, romantikus komédiában lássuk őket a színpadon. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA a Revizoronline kritikai portálon
-
Egy ciszterci apátnő megfigyelési anyagaiból született színdarab Szemere Katalin interjúja Réczei Tamással
-
A tavalyi évad legsikeresebbnek választott Páratlan páros folytatását mutatja be szilveszter éjszakáján a kecskeméti teátrum.
-
Megtört-e Déry gerince a börtönben? Lehozatta-e vajon Aczél György az író nyugalmát zavaró macskát a fáról? Kovács Dezső kritikája a a Revizor kritikai portálon.
-
Több évtizede már, hogy létrejött a kamaraszínház Kecskeméten. Akkor azzal a szándékkal, hogy legyen kísérleti terep. Azóta nemcsak a világ, hanem az elképzelés, a gyakorlat is változott. A hírösvény.hu kritikája
-
Csombor Teréz 1956-ban született Alattyánban, egy kedves kis faluban Jászberény és Szolnok között. Terike szeretettel emlékezik vissza az ott lakó emberekre, hiszen sokan elmentek megnézni az előadásait még Győrbe is, ahogy eljönnek a kedvéért a kecskeméti színházba is. A színésznővel a Kecskeméti Katona József Színházban beszélgettünk, és először a gyermekkoráról faggattam őt. Weninger Endréné interjúja a montázsmagazin.hu online oldalon
-
Sokkoló érzés, mikor egy nagyra tartott ember gerinctelenségével szembesülünk, főleg ha a „gerinctörés” minden szakaszát végigkövethetjük. Kézdi Beáta írása a Heti válaszban a Szerelem c. előadásunkról.
-
Könnyed és vidám darab, nagyszerű alakítások, felhőtlen kikapcsolódás – erre számíthat, aki megnézi az új színházi évad nyitányaként szeptember 27-én bemutatott Marica grófnő című előadást a Kecskeméti Katona József Színházban. Weninger Nóra kritikája a montazsmagazin.hu oldalon
-
Otthonos alvószeglet előtt ülök le, egy nézőtársam önkéntelenül az éjjeliszekrénynek támasztaná esernyőjét, a felesége úgy veszi ki a kezéből a még csöpögő ernyőt, hogy a két nézőtéri szék között találjon helyet neki. Az ösztönös mozdulat azt jelentette, hogy természetes közeget sikerült létrehozni – dicséret a tervezőnek. Ugrai István kritikája 7óra7.hu oldalon.
-
A Kecskeméti Katona József Színházban október 19-én kétféle Szerelemmel is találkozhat a néző. Makk Károly filmje mellett a Kelemen László Kamaraszínházban a Réczei Tamás által eredeti dokumentumok alapján megírt Déry-történet is látható lesz. „Minden megjelenik, aminek a filmből ki kellett maradnia” – mondta az író, aki rendezőként is jegyzi az előadást. Széles-Horváth Anna riportja a Kultura.hu oldalán Réczei Tamással.
-
Bohózattal – a Naftalinnal – zárta a múlt évadot a Katona József Színház. Már-már hivatalosan is hungarikumnak számító operettel – Marica grófnő – nyitotta az újat. Soha rosszabb nyitányt. A hírösvény.hu kritikája
-
A Kecskeméti Katona József Színházban az egyik legnagyobb kritikus a harmadik évad végén odament a korábban fideszes tribünökön üldögélő Cseke Péterhez, és elnézést kért az előítéletei miatt, mert az igazgató jó színházat csinál. De hogyan? S miképp fér bele a „nem politizálunk”-koncepcióba a művészeti vezető újabb darabja, amely három generáción átívelő holokauszt- és családi dráma? Réczei Tamással KRUG EMÍLIA beszélgetett a 168 óra hetilapban.
-
Hamvas Béla, Márai Sándor és Weöres Sándor gondolatait szavak, dallamok és mozdulatok közvetítették. Helyey László színművész antik fotelben ülve megfontolt bölcsességgel olvasott, mialatt Binder Károly zongorázott és Barkóczi Beáta a keleti nőiesség jelmezébe burkolózva táncával nyomatékosította az akusztikus ingereket. Füstös-Simon Zsuzsanna írása az Udvarszínház előadásáról az Irodalmi jelen portálon
-
Beszélgetés Réczei Tamással a kultura.hu oldalon. Szántó T. Gábor interjúja
-
A színházi álmoskönyv szerint egy bohózatnak a végét várni: bajt jelent. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Mégpedig nagyot, mivel amúgy bohózatot nézni nem rossz dolog, arra a két és fél órácskára a világ mocska elvan nélkülünk, hamarosan úgyis visszazuhanunk bele, de csak, miután néhány csacskaságon és jól sikerült poénon gond nélkül és alaposan kiszórakoztuk magunkat. Ibos Éva írása, a Revizoronline kritikai portálon