A tavalyi évad legsikeresebbnek választott Páratlan páros folytatását mutatja be szilveszter éjszakáján a kecskeméti teátrum.

Megtört-e Déry gerince a börtönben? Lehozatta-e vajon Aczél György az író nyugalmát zavaró macskát a fáról? Kovács Dezső kritikája a a Revizor kritikai portálon.

Több évtizede már, hogy létrejött a kamaraszínház Kecskeméten. Akkor azzal a szándékkal, hogy legyen kísérleti terep. Azóta nemcsak a világ, hanem az elképzelés, a gyakorlat is változott. A hírösvény.hu kritikája

Csombor Teréz 1956-ban született Alattyánban, egy kedves kis faluban Jászberény és Szolnok között. Terike szeretettel emlékezik vissza az ott lakó emberekre, hiszen sokan elmentek megnézni az előadásait még Győrbe is, ahogy eljönnek a kedvéért a kecskeméti színházba is. A színésznővel a Kecskeméti Katona József Színházban beszélgettünk, és először a gyermekkoráról faggattam őt. Weninger Endréné interjúja a montázsmagazin.hu online oldalon

Sokkoló érzés, mikor egy nagyra tartott ember gerinctelenségével szembesülünk, főleg ha a „gerinctörés” minden szakaszát végigkövethetjük. Kézdi Beáta írása a Heti válaszban a Szerelem c. előadásunkról.

Könnyed és vidám darab, nagyszerű alakítások, felhőtlen kikapcsolódás – erre számíthat, aki megnézi az új színházi évad nyitányaként szeptember 27-én bemutatott Marica grófnő című előadást a Kecskeméti Katona József Színházban. Weninger Nóra kritikája a montazsmagazin.hu oldalon

Otthonos alvószeglet előtt ülök le, egy nézőtársam önkéntelenül az éjjeliszekrénynek támasztaná esernyőjét, a felesége úgy veszi ki a kezéből a még csöpögő ernyőt, hogy a két nézőtéri szék között találjon helyet neki. Az ösztönös mozdulat azt jelentette, hogy természetes közeget sikerült létrehozni – dicséret a tervezőnek. Ugrai István kritikája 7óra7.hu oldalon.

A Kecskeméti Katona József Színházban október 19-én kétféle Szerelemmel is találkozhat a néző. Makk Károly filmje mellett a Kelemen László Kamaraszínházban a Réczei Tamás által eredeti dokumentumok alapján megírt Déry-történet is látható lesz. „Minden megjelenik, aminek a filmből ki kellett maradnia” – mondta az író, aki rendezőként is jegyzi az előadást. Széles-Horváth Anna riportja a Kultura.hu oldalán Réczei Tamással.

Bohózattal – a Naftalinnal – zárta a múlt évadot a Katona József Színház. Már-már hivatalosan is hungarikumnak számító operettel – Marica grófnő – nyitotta az újat. Soha rosszabb nyitányt. A hírösvény.hu kritikája

A Kecskeméti Katona József Színházban az egyik legnagyobb kritikus a harmadik évad végén odament a korábban fideszes tribünökön üldögélő Cseke Péterhez, és elnézést kért az előítéletei miatt, mert az igazgató jó színházat csinál. De hogyan? S miképp fér bele a „nem politizálunk”-koncepcióba a művészeti vezető újabb darabja, amely három generáción átívelő holokauszt- és családi dráma? Réczei Tamással KRUG EMÍLIA beszélgetett a 168 óra hetilapban.

Hamvas Béla, Márai Sándor és Weöres Sándor gondolatait szavak, dallamok és mozdulatok közvetítették. Helyey László színművész antik fotelben ülve megfontolt bölcsességgel olvasott, mialatt Binder Károly zongorázott és Barkóczi Beáta a keleti nőiesség jelmezébe burkolózva táncával nyomatékosította az akusztikus ingereket. Füstös-Simon Zsuzsanna írása az Udvarszínház előadásáról az Irodalmi jelen portálon

Beszélgetés Réczei Tamással a kultura.hu oldalon. Szántó T. Gábor interjúja

A színházi álmoskönyv szerint egy bohózatnak a végét várni: bajt jelent. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Mégpedig nagyot, mivel amúgy bohózatot nézni nem rossz dolog, arra a két és fél órácskára a világ mocska elvan nélkülünk, hamarosan úgyis visszazuhanunk bele, de csak, miután néhány csacskaságon és jól sikerült poénon gond nélkül és alaposan kiszórakoztuk magunkat. Ibos Éva írása, a Revizoronline kritikai portálon

Két néni, két előadás és két homlokegyenest eltérő, egyaránt hiteles arculat. Pierre Notte darabja ennyire biztosan nem jó, de az Örkény Színház magyarországi ősbemutatója után Verebes István kecskeméti rendezése is kihozza belőle a maximumot. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA, a Revizoronline kritikai portálon

Shakespeare utolsó színdarabja a pálcáját kettétörő Prosperóról manapság igen népszerű műnek számít, szünet nélkül műsoron van Pesten és vidéken. Magát megmutatni akaró rendezők édenkertje ez a darab, hisz mindenféle átalakítást, modernizálást, szabdalást kibír. Kecskeméten ezúttal Bagó Bertalan álmodta színre. Földesdy Gabriella kritikája a Kláris újság honlapján