- Forgách András A Kulcs című darabjának a fővárosi Katona József Színházban volt az ősbemutatója. Láttad azt az előadást?
- Már régen meg szerettem volna nézni, de amikor kiderült, hogy Kecskeméten játszani fogom, már szándékosan nem mentem el az előadásra. Nem akartam, hogy befolyásoljanak az ottani megoldások.
- Az öcsöt alakítod. Hogyan értelmezted a szerepet?
- Ez egy testvérpár története, akik teljesen másképp élik az életüket. Az öcs, aki egyébként író, nem tagozódik bele abba a világba, amelynek szellemében felnevelték, és amit a báty – az erőteljes, sikeres üzletember – meg is valósított. A darab során kiderül, hogy egyikük világa sem tökéletes: a normáknak és társadalmi elvárásoknak megfelelő élet sem jó, és kívüle sem boldogabb az ember. A testvéri kapocs azonban összeköti őket, az egymásrautaltság az, ami megmaradt nekik.
- A báty dominanciája itt is tetten érhető?
- Igen, de ez azt hiszem, ez mindig így szokott lenni: a kicsit mindig a nagyhoz mérik. Bezzeg a bátyád jól tanult, bezzeg a bátyád hamarabb evett, bezzeg a bátyád hazajött időben, bezzeg a bátyádnak már családja van – ezt hallgathatja a fiatalabb testvér, olykor egy életen át.
- Ha már a családot említed, milyen a testvérpár kapcsolata a nőkkel?
- A szerelmi életükben is megmutatkozik, hogy külön világban élnek. A normák szerint az ember beleszeret valakibe, feleségül veszi, és gyermeket nemz vele, majd boldogan élnek, amíg meg nem halnak. A báty ezt a sémát követte, de nem működik jól a házassága. Az öcsnek barátnője van, akivel együtt él, ám a házasság fel sem merül. S ez a kapcsolat is elromlik.
- Kecskeméten kívül még hol játszol?
- A szabadúszó életformából kifolyólag ebben az évben tényleg bejártam az országot. Szegeden kezdtem az évadot Goldoni Kávéház című darabjában, melyet Mohácsi dolgozott át. Majd Pécsett alakítottam Tigris Brown-t Brecht Koldusoperájában. Alapító tagja voltam a Bárka Színháznak, ahol még ma is játszom Mrożek Mulatságában. Ezen kívül a Picaro Színházzal Rejtő Jenő Csontbrigádját mutattuk be. A színház mellett egyébként a televíziózás jelent még elfoglaltságot. A Duna Televízióban a Kikötő című kulturális műsort vezetem két kolléganőmmel felváltva, ezen kívül a külföldi magyar kulturális intézetek programajánlóját is én csinálom. Hamarosan egy új közéleti műsorban, a Párbeszédek egyetemében is találkozhatnak velem a nézők ezen a csatornán.
- Miért választottad a színészi pályát?
- Eredendően külkereskedőnek készültem, de a tanulmányok mellett elkezdtem egy amatőr színjátszó csoportba járni, ott szerettem bele a színházba. 1990-ben aztán a kolozsvári Állami Magyar Színház segédszínésze lettem, majd jelentkeztem a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára, ahová első próbálkozásom alkalmával fel is vettek. A szüleim először nem fogadták nagy lelkesedéssel a választásomat, de aztán elfogadták, hogy színész lesz belőlem.

- Mivel töltöd a szabadidődet?
- Van két csodálatos kisfiam, a 11 éves Mirkó Milán, és a 9 éves Boskó Iván. Nagyon okosak, de rendkívül elevenek, igazi rosszcsont kölykök, de ezért fizetem őket... Én csak Gengszternek és Elnök Úrnak szólítom őket.
Bera Linda