Különleges feladatra vállalkozott Forgách András író, amikor Szerb Antal egyik legnépszerűbb regényét színpadra adaptálta. Az Utas és holdvilág ugyanis ezernyi helyszínt és több idősíkot is érint. A főhős, a frissen nősült Mihály egyenesen a nászútról szökik el, hogy átgondolja, újraértelmezze életét, hogy számtalan új élménnyel kitárja előtte csodáit a világ. Mihály alakját Lengyel Tamás, a Budapesti Kamaraszínház tagja alakítja, aki vendégként érkezik városunkba.
- Ez az első alkalom, hogy Kecskeméten játszom. Cseke Péter színházigazgató, valamint Réczei Tamás művészeti vezető, a darab rendezőjének meghívására érkeztem ide, és máris megkedveltem ennek a színháznak a miliőjét, a társulatot – mondja Lengyel Tamás. – A feladatnak is nagyon örültem, hiszen Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye az egyik kedvencem. Akárhányszor a kezembe vettem ezt a könyvet, mindig úgy éreztem, mintha rólam szólna a történet – mondja a fiatal színművész.
- Melyek azok a vonások Mihályban, amelyekből magadra ismertél?
- Ugyanolyan álmodozó vagyok, mint ő. Ugyanúgy félek szembesülni a valósággal, és Mihályhoz hasonlóan én is addig igyekszem húzni-halasztani a dolgokat, ameddig csak lehet. Én is tele vagyok mindenféle élmények iránti vágyakozással. Mihály a történet szerint úgy érzi, hogy gyerekkora elmúlásávál saját magát is elveszítette. A felnőttkor számára a borzasztó megfelelni vágyást és a szabadság teljes mellőzését jelenti. Ám erre csak az esküvő után ébred rá, így a nászútról indul el, hogy rátaláljon önmagára. Bár a vágyai nem mind abban a formában válnak valóra, ahogyan azt a fejében eltervezte, mégsem haszontalan a kalandozása. Múltjára más megvilágításban tekinthet vissza, a folytatáshoz pedig új lehetőséget kap az élettől.
- Bár még javában tart a próbafolyamat, mit árulhatunk el előzetesen az előadás látványvilágáról?
- Szerb Antal regényében szinte filmszerűen váltják egymást a jelenetek, az új és újabb helyszínek. Ezeket a forgószínpad segítségével keltjük majd életre, a múlt történései pedig a színpad hátterében válnak láthatóvá.
- Pályafutásod során elsősorban milyen karaktereket játszottál?
- Általában szépfiúkat alakítok. Oscar Wilde Az ideális férj című darabjában egy igazi dandyt, Arthur Goringot játszottam. Bródy Sándor Szeretőjében a lehengerlő stílusú Ágost szerepében láthatott a közönség, Molnár Ferenc Riviérájában pedig egy Amerikából hazaért, fellengzős, de jóképű fiatalembert, Cassellát formáltam meg. Persze volt példa az ellenkezőjére is, hiszen A kripli című előadásban egy fogyatékos fiút alakítottam. Mihály szerepében most sokkal lényegesebb a belbecs, mint a külcsín, Szerb Antal műve inkább egy fiatalember útkeresésről szól.
- A kecskeméti előadás mellett még milyen feladatok várnak rád?
- A Holdvilág és utasának február 20-ai bemutatója után visszatérek a Budapesti Kamarába, ahol a Hamu és pálinka című francia vígjáték próbáit kezdjük meg Márton András rendezővel. Azt követően a Tivoli Színházban a Liliomban játszom majd, amelyet Lukács Andor rendez. A filmszemlén pedig most mutatták be a Tréfa című alkotást, amely egy egyházi iskolában játszódik.
- A mozivászon mellett az otthoni képernyőkről is sokaknak ismerős lehetsz.
- A Jóban Rosszban című sorozatban Zólyom Ivánt alakítottam, de már csak néhány hétig lesz látható a karakterem. Ezúttal fél évig voltam részese a Csillagvirág Klinika történéseinek. A forgatások azonban annyi időt vettek el, hogy elérkezett az idő, amikor döntenem kellett: csak ennél maradok, vagy sok minden mást is szeretnék még csinálni. Én az utóbbit választottam. Nagyon szeretem a színházat, a színészetet, örülök, hogy ez a pályát választottam. Talán különösen hangzik, de annak ellenére, hogy 2001-ben végeztem a Színművészeti Egyetemen, azt hiszem, két éve tettem le igazán a voksomat a színészet mellett. Már gyermekként is szerepeltem színdarabokban, így evidensnek tűnt, hogy színész szakra felvételizem. A dolgok azonban akkor csak úgy megtörténtek velem, mostanra pedig már a színház a legfontosabb dolog az életemben.
Bera Linda