A miskolci születésű színész, rendező számára nem lesz teljesen ismeretlen a feladatkör, hiszen a Pesti Magyar Színház menedzser-, majd a Bartók Kamaraszínház művészeti igazgatójaként szerzett már hasonló tapasztalatokat.
Milyen érzésekkel tölti el a csatlakozás a kecskeméti társulathoz?
Nagyon jó érzés minden ember számára, ha bizalommal fordulnak hozzá, és elismerik a szakmai tevékenységét. Úgy érzem, hogy én most bizalmat kaptam a színház vezetésétől, és ezt a bizalmat szeretném a munkámmal meghálálni. Természetesen tele vagyok kíváncsisággal és izgalommal - mert ez egy új élethelyzet lesz a számomra - és bizonytalansággal is, hisz ebben én magam is változni fogok, s azt az embert, aki leszek, még nem ismerhetem.
Nemcsak színészként és rendezőként, hanem menedzseri, vezetői szemszögből is ismeri a színházi létet. Mennyiben lesz újdonság Önnek a prózai tagozat vezetése?
A legfőbb újdonság, hogy egy népesebb számú vezetői csapattal kell majd együtt dolgoznom, s noha majdnem mindenkivel jól ismerjük egymást, bizonyára lesznek közöttünk nézőpontbeli különbségek. Alkotóként és vezetőként is erősen önálló gondolkodásra neveltek, így ebben kell majd a legrugalmasabbnak lennem. Egyébként biztos vagyok abban, hogy egy jó csapatba kerültem be játékosként, s ez növelheti majd az egyéni teljesítményemet is.
Mit tart majd fő küldetésének?
A színházi műhelymunkát és a fiatal színházi alkotók fejlesztését.
Fűzi-e valamilyen, nem csak színházi élmény, emlék Kecskeméthez?
Volt itt egykor egy remek színészolimpia, azon még mint a Pesti Magyar Színház tagja küzdöttem fel magam a dobogóra. Egyébként sokszor jártunk ide a családommal színházba, vagy csak úgy sétálgatni a főtérre, s többször megálltunk a nagyszülőkhöz menet ebédelni is a városban.
Dolgozott-e már együtt valakivel a Kecskeméti Nemzeti jelenlegi társulatából?
Hát hogyne! Színészként, rendezőként, íróként vagy éppen zeneszerzőként már sokukkal hozott eddig össze a sors, de a legnagyobb öröm számomra, hogy olyan kollégákkal fogok újra együtt dolgozni, akik valamikor a tanítványaim voltak, s akik közül egyikük nem más, mint a színház jelenlegi főrendezője, Szente Vajk.