- Kedves Gyöngyvér, kérlek mesélj nekünk a darab egyáltalán nem szokványos próbafolyamatáról! Hogy érzed magad, a premierre készülődve?

- Akkor is remekül érezném magam ebben a darabban, ha nem lett volna ez a leállás. Így viszont, hogy volt a szünet, egészen felértékelődik számomra az a lehetőség, hogy színpadra mehetek. A darabot szerettük próbálni már tavasszal is. Az az eshetőség, hogy elveszíthetjük, hogy nem fog megszületni, az egy nagyon-nagyon fájdalmas dolog volt. Egyáltalán nem számítottam rá március 13-án, amikor hazamentem, hogy következő kedden nem fogok visszajönni. Csak egy példa, hogy itt maradt a próbaruhám és minden személyes holmim az öltözőben. Most viszont nagyon várjuk a pénteket, nagyon élveztük ezt a kétszer három hetet.

- A karantén alatt született „best of”- videóban említetted, hogy ez életed legjobb próbafolyamata. Ez még mindig érvényes?

- Abszolút! A Berci (Bagó Bertalan rendező - szerk.) csupa emberség, csupa tehetség és derű. Nagyon vonzó személyiség, szellemileg, szakmailag, emberileg, minden téren. Egyszerűen jó vele dolgozni, jó vele beszélgetni próba után.. Ő szereti azokat, akikkel dolgozik, ezáltal – úgy érzem -  jó energiák nyílnak meg az emberekben. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy találkozhattam vele.

- Hogy éled meg, hogy sok férfival játszol együtt a darabban?

- Lehet elképzelni annál jobbat, mint hogy ilyen férfiakkal játszhatok együtt? Szemenyei Janival vagyok leginkább harcban. Én nagyon szeretem a Jánost és élvezem a vele való közös játékot. Ő mindig okoz az embernek meglepetést. Őrá fel kell készülni.

János alakítása McMurphy-ként nagyon izgalmasnak ígérkezik.

Szerintem a McMurphy akkor jó, ha szereti a néző és drukkol neki. Imádni fogják a nézők.

- Ratched nővér figurája egy eléggé rideg-hideg személyiség. Hogyan illeszkedik be ez a karakter a társaságba?

- Ő nem illeszkedik bele, ő illeszti össze a társaságban a fugurákat. Fölötte áll mindenkinek. Olvastam, hogy amikor a film készült, több színésznő visszaadta a szerepet, mert nem akartak ilyen gonosz figurát eljátszani. A 20 ikonikus leggonoszabb figura között tartják számon.

- Hogyan éled meg, hogy ez egy igazán negatív szerep?

- Időnként felmerült bennem, hogy felmenteném itt-ott, de ilyenkor a rendező mindig helyretette a szándékomat: „Gyöngyvér, rossz hírem van. Ez a nő ilyen, ő tudja, ő szándékosan csinálja…” Néha a próbaidőszak elején szó szerint megsajnáltam a betegeket. Aztán szépen felépült bennem Ratched nővér útra és igazsága. Nagy kihívás ezt a utat majd minden előadás alatt 7-től 10-ig bejárni.

 Mi nézők sokat tudunk majd tanulni abból, hogy mi zajlik a bolondokházában?

- Egy diktatúrában zajlik a történet, aminek a Ratched nővtér a feje. Ő mozgatja a szálakat. Azt mondják, hogy demokrácia van, de pont nincs így. Teljes egyszemélyi, központi hatalmi uralkodás van.

- A szabadságkeresés áll az egész darab centrumában.

- Igen. McMurphy egy szabálytalan fickó, aki sem nem jó ember, sem nem erkölcsös, sem nem áldozat-típus, aki mindig mindenhol elvette a magáét, és nem voltak kétségei, gátlásai. Aztán annyira felháborítja, ami itt történik, hogy a személyiségéből olyan is kijön, amit ő maga sem gondolt. Egy jelentéktelen figurából a szemünk előtt lesz egy férfi, aki fordítani akar mások sorsán. Egyszer csak rájön, hogy nem lehet emberekkel megtenni, amit ezen a helyen megtesznek, akkor sem, ha bolondoknak tartjuk őket. Elkezdi védeni az emberi méltóságot és a szabadságot.

- Nagyon szépen köszönöm! Mi nézők, már nagyon várjuk a bemutatót.

Szollár Lilla