- Te magad hogy állsz a nemet mondással? Tudsz nemet mondani bűntudat nélkül?
- Dehogy! Viszont időnként muszáj. Meg kellett tanulnom, ahogy azt is, hogy nemet mondani nem feltétlenül rossz. Sen Te és Sui Ta esetében sem választom szét, hogy az egyik jó, a másik rossz. Bizonyos élethelyzetekben be kell vállalni, hogy nemet mondj. Nem könnyű, de sokszor felszabadító.

- Milyen a viszonyod Sen Téhez?
- Nagyon szeretem! Csodálatos lány, sokat lehet tőle tanulni.

- Például?
- Nem megoldásokat tanít, ahogy a darab sem arról szól, hogyan legyél jobb ember, vagy mit tegyél, hogy jobbá válhasson az életed. Inkább kérdéseket vet fel, amelyeken érdemes elgondolkodni. Például azt, hogy lehet-e csak jót tenni. Élhetsz-e úgy, hogy a környezetednek és magadnak is mindig jót akarj, és eközben megóvd önmagad?

- Amikor Sen Te a kemény, határozott, racionális férfi, Sui Táként jelenik meg, mintha egész másként látná a világot. Szerep a szerepben?
- Egyetlen figurát játszom, aki időnként belebújik egy másik karakter bőrébe. Ilyenkor is magából építkezik: a saját keménységét és tisztánlátását hívja elő, hiszen benne is megvannak ezek a tulajdonságok, csak éppen tudatosan törekednie kell rá, hogy a felszínre hozza őket. Ehhez jelent számára kapaszkodót, hogy egy másik ember, Sui Ta bőrébe bújik. A jóság, a szeretet Sen Te ösztönösen működő tulajdonsága, míg az önmagáért való kiállásra, a racionális döntésekre rá kell kényszerítenie magát.

- Mi inspirált a szerep megformálásakor?
- Nagyon erős szöveggel dolgozunk. Minden mondata tűpontos, úgyhogy elsősorban arra hagyatkoztam.

- Sokadszorra dolgozol együtt Zsótér Sándorral. Ez már a „fél szavakból is értő” kapcsolat?
- Igen, ismerjük egymás rezdüléseit, már nem kell felesleges köröket futni. Nagyon erős és mély munkakapcsolat alakult ki köztünk.
Rákász Judit