Aczél elvtárs pénzt és útlevelet ajánlott – Ősbemutató: A megvádolt
Miközben betegek ezrei várták a segítséget, a hatóságok minden erővel akadályozták a Béres-csepp engedélyezését. Béres József küzdelméről szól, és a ’70-es évek Magyarországáról fest jellemző képet Fazekas István A megvádolt című kortárs drámája, amelynek január 9-én lesz a bemutatója a Kelemen László Kamaraszínházban. A darabról a Béres Józsefet alakító Hegedűs Zoltánnal beszélgettünk.
- Béres József életének melyik szakaszát kíséri végig a darab?
- A Béres-csepp elfogadtatásáért vívott küzdelembe láthatunk bele. A ’70-es évek közepén járunk: az egyik oldalon betegek ezrei vannak, akik szinte könyörögnek, hogy hozzájuthassanak a cseppekhez. A másik oldalon ott a hatóság, amely hosszas fenyegetőzés és zsarolás után bűnvádi eljárást indít a feltaláló ellen kuruzslás vádjával. A kettő között pedig – mint két malomkő között – őrlődik Béres József. A ’70-es évek közepén óriási port vert fel az ügy. Aczél György, a Minisztertanács akkori elnökhelyettese magához kérette Bérest, és pénzt, útlevelet ajánlott fel neki, ha családjával együtt elhagyja az országot. Nem járt szerencsével: Béres József maradt, és tovább küzdött az igazáért.
- Kinek szúrta ennyire a szemét Béres?
- Kevesen tudják, hogy eredeti végzettsége szerint agrármérnök volt. Burgonyatermesztéssel foglalkozott Kisvárdán, mégpedig tudományos alapossággal. Talajtani vizsgálatai során jutott arra a következtetésre, hogy szoros összefüggés van bizonyos nyomelemek hiánya és a növények megbetegedése között. Az érdeklődése ez után terelődött a humán gyógyítás felé. Rájött ugyanis, hogy az emberi szervezetben hasonló folyamatok zajlanak le, mint a növényeknél: ha bizonyos nyomelemek hiányoznak testünkből, az meghatározott betegségek kialakulásához vezethet. Hosszú kutatómunka eredményeképpen megalkotta a Béres-cseppet, amely komplexen tartalmazza a nyomelemeket. Az orvostársadalom finoman szólva nem nézte jó szemmel, hogy egy kívülálló beleokoskodik a gyógyító munkába.
- Miért fordult meg az ügy?
- Szinte egyik napról a másikra ejtették a vádat. Így döntött a párt. Az események hátterében kirajzolódik egy jellemző kép a ’70-es évek Magyarországáról. Ahol az emberek életét nagyon sok ponton ellenőrizte és befolyásolta a rendszer.
- Vannak személyes emlékei arról az időszakról, amikor megjelent a Béres-csepp? A Herbáriák előtt kígyózó, gigantikus sorokról?
- Persze! Én magam is szedtem Béres-cseppet. Érdemes megnézni Kósa Ferenc Béresről szóló dokumentum filmjét, amelyet a 70-es években kezdett forgatni, a megvádolás idején. Majd betiltották, fiókba került, de a 80-as évek elején, amikor Pozsgay Imre felkarolta Bérest, megengedték, hogy Kósa befejezze. Nagyon érdekes film.
- Bemutató január 9-én lesz, a két ünnep között folyamatosan próbának. A karácsony a pihenésé?
- A családé! Szentestén a nagyszülőket látjuk vendégül, karácsony első napján pedig bátyámék jönnek hozzánk.
- Hányan ülik körbe az asztalt?
- Tizenheten.
- Munkamegosztás?
- A bevásárlás az én feladatom, a feleségemé (Danyi Judit színművész - A szerk.) a főzés. Soha sem kontárkodom bele, mert csak rontanék rajta. Judit ugyanis remekül főz.
- A Béres-csepp elfogadtatásáért vívott küzdelembe láthatunk bele. A ’70-es évek közepén járunk: az egyik oldalon betegek ezrei vannak, akik szinte könyörögnek, hogy hozzájuthassanak a cseppekhez. A másik oldalon ott a hatóság, amely hosszas fenyegetőzés és zsarolás után bűnvádi eljárást indít a feltaláló ellen kuruzslás vádjával. A kettő között pedig – mint két malomkő között – őrlődik Béres József. A ’70-es évek közepén óriási port vert fel az ügy. Aczél György, a Minisztertanács akkori elnökhelyettese magához kérette Bérest, és pénzt, útlevelet ajánlott fel neki, ha családjával együtt elhagyja az országot. Nem járt szerencsével: Béres József maradt, és tovább küzdött az igazáért.
- Kinek szúrta ennyire a szemét Béres?
- Kevesen tudják, hogy eredeti végzettsége szerint agrármérnök volt. Burgonyatermesztéssel foglalkozott Kisvárdán, mégpedig tudományos alapossággal. Talajtani vizsgálatai során jutott arra a következtetésre, hogy szoros összefüggés van bizonyos nyomelemek hiánya és a növények megbetegedése között. Az érdeklődése ez után terelődött a humán gyógyítás felé. Rájött ugyanis, hogy az emberi szervezetben hasonló folyamatok zajlanak le, mint a növényeknél: ha bizonyos nyomelemek hiányoznak testünkből, az meghatározott betegségek kialakulásához vezethet. Hosszú kutatómunka eredményeképpen megalkotta a Béres-cseppet, amely komplexen tartalmazza a nyomelemeket. Az orvostársadalom finoman szólva nem nézte jó szemmel, hogy egy kívülálló beleokoskodik a gyógyító munkába.
- Miért fordult meg az ügy?
- Szinte egyik napról a másikra ejtették a vádat. Így döntött a párt. Az események hátterében kirajzolódik egy jellemző kép a ’70-es évek Magyarországáról. Ahol az emberek életét nagyon sok ponton ellenőrizte és befolyásolta a rendszer.
- Vannak személyes emlékei arról az időszakról, amikor megjelent a Béres-csepp? A Herbáriák előtt kígyózó, gigantikus sorokról?
- Persze! Én magam is szedtem Béres-cseppet. Érdemes megnézni Kósa Ferenc Béresről szóló dokumentum filmjét, amelyet a 70-es években kezdett forgatni, a megvádolás idején. Majd betiltották, fiókba került, de a 80-as évek elején, amikor Pozsgay Imre felkarolta Bérest, megengedték, hogy Kósa befejezze. Nagyon érdekes film.
- Bemutató január 9-én lesz, a két ünnep között folyamatosan próbának. A karácsony a pihenésé?
- A családé! Szentestén a nagyszülőket látjuk vendégül, karácsony első napján pedig bátyámék jönnek hozzánk.
- Hányan ülik körbe az asztalt?
- Tizenheten.
- Munkamegosztás?
- A bevásárlás az én feladatom, a feleségemé (Danyi Judit színművész - A szerk.) a főzés. Soha sem kontárkodom bele, mert csak rontanék rajta. Judit ugyanis remekül főz.