A SZÉKELYUDVARHELYI TOMCSA SÁNDOR SZÍNHÁZ ELŐADÁSA

ÉS A CSELLÓVAL MI LEGYEN?
Matei Vişniec
Egy felvonásban

Szereplők:
FÉRFI CSELLÓVAL…………………………………...Hadnagy László m.v.
FÉRFI ÚJSÁGGAL…………………………………..Szűcs-Olcsváry Gellért
ÖREGEMBER BOTTAL…………………………………………Posta Ervin
HÖLGY FÁTYOLLAL, később HÖLGY CSELLÓVAL…...Jankovics Anna m.v.

Díszlet/Jelmez: Csíki Csaba m.v.
Fény: Toásó István
Hang: Lőrincz József
Rendező: Zakariás Zalán m.v.

Matei Vişniec darabját 1989 decemberében írta, miközben tombolt a forradalom. Az abszurd elemekből szerkesztett szöveg egy poszt-becketti alapszituációra épül: a szereplők várakoznak egy váróteremben. Nem tudják, hogy mire várnak, de ez náluk nem egy életpillanat, hanem létforma, az egész életük egy nagy várakozás. Ebben a várakozásban zavarja meg létüket egy csellista, aki állandó zenélésével lassan az őrületbe kergeti őket. Vişniec szövege már a szatirikus abszurd dramaturgiába sorolható, ahol a lefestett világról meglehetősen realista módon kapunk képet. Ha a váróterem az élet, akkor a zene a művészetet szimbolizálja. A darab üzenete tehát a művészet halála, mivel a három szereplő megöli a csellistát. A közemberek vetnek véget a művészetnek, mert idegesíti őket annak jelenvalósága, egyszerűen elviselhetetlenné válik számukra. Vişniec eltorzult szemlélete a Ceaşescu-rendszerben elnyomott művészek segélykiáltása is egyben, de egy állandó bezártsága az emberiségnek a művészettel szemben. Az egymás iránti tolerancia, a szabadság, az összeesküvés témáit feszegető darab könnyed humorú szöveggel kezeli a keserű alapszituációt, ami végül is egy szórakoztató előadásnak ad alapanyagot.

2010. november 6-án, szombaton este 7 órakor a Kelemen László Kamaraszínházban.