A legifjabb színházrajongókat várja a Négyszögletű Kerek Erdő, és benne a különc, furcsa hősök. Lázár Ervin története ugyanis a társadalomból kitaszítottak meséje és mindazoké, akiket bántanak. Ló Szerafin (Venczli Zóra) színe eltér a megszokottól, Aromo (Danyi Judit), a fékezhetetlen agyvelejű nyúl hiperaktív. Nagy Zoárd (Konfár Erik) fenyőfa létére ahelyett, hogy egyhelyben állna, szeretné látni a világot. Bruckner Szigfrid (Körtvélyessy Zsolt), az oroszlán kiöregedett a cirkuszból. A nemtörődöm macska, Vacskamati (Kovács Panka) kissé szertelen, Szörnyeteg Lajos (Sirkó László) túl kedves ahhoz, hogy rémisztő legyen, Dömdödömnek (Balázs Zsófia) pedig meghasadt a szíve, és megrekedt egy élethelyzetben. 

Ezeket a furcsa, különc lényeket Mikkamakka fogja össze - őt a darabban két gyerekszereplő, Kószó Botond és Pölös Bálint alakítja váltott szereposztásban. Kulcsfontosságú szereplői továbbá a történetnek Maminti (Vajda Boróka), a kicsi zöld tündér, illetve Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon (Mechle Christian), aki a külvilág fenyegető erejének megtestesítője. Ő az, aki próbára teszi a szereplőket, és el akarja venni tőlük mindazt, ami igazán értékes: az észt, a jószívűséget és az állhatatosságot.

„Lázár Ervin meséi különösek, sokszor filozofikusak, sok bölcsesség és humor van bennük, és még valami, ami nélkül nem működnének, ez pedig a báj” – emelte ki a bemutató után Cseke Péter, a színház direktora. „Mindannyian olyan bájosan játszotok, és magatokkal viszitek ebbe a játékba a gyerekeket. Köszönöm nektek, valamint a rendezőnek, Sipos Imrének és minden alkotótársának, aki hozzátett valamit ehhez a gyönyörű történethez! Nagyon szép előadást hoztatok létre, gratulálok nektek!”

A Gyere haza, Mikkamakka! rendezője, Sipos Imre úgy fogalmazott, hogy amikor felkérték a gyerekdarab rendezésére, rögtön tudta, hogy Lázár Ervin meséjével akar foglalkozni. „Nekem még volt szerencsém együtt dolgozni Lázár Ervinnel, irodalmi konzulensként vett részt egy általam rendezett előadásban, Egerben. A mai napig vannak olyan mondatai, amik még mindig a fülemben csengenek. Ezzel az előadással sok mindent át tudunk adni abból, ami az írásainak a lényege. Élvezzétek, mert a gyerekek, akik nézik az előadást, veletek vannak minden pillanatban, veletek együtt félnek, nevetnek, és átélik mindazt, amit ti átéltek a színpadon.”

Nyulász Péter is részt vett a bemutatón, aki Szabó Mátéval, a miskolci előadás rendezőjével a dalszövegeket alkotta meg. „Egyszer találkozhattam én is Lázár Ervinnel, amikor rádióriporterként dolgoztam a Reggeli csúcs című műsorban. Nem gondoltam volna, hogy tíz évvel később az alkotótársa lehetek. Azt mondta, hogy filozofikus értelemben gondoljuk végig, hogy a vidám hely is lehet szomorú, de a szomorúság is vidám. A munka végén azt gondoltam, hogy lehet, hogy Maminti tartotta felettünk a pálcáját, de varázslat született akkor. Nagyon örülök neki, hogy ti is megtaláltátok és bemutattátok ezt a darabot. Nagyszerű élmény volt az előadás” – tette hozzá Nyulász Péter.

Nagy Nándor, a darab zeneszerzője is megnézte a Gyere haza, Mikkamakka! kecskeméti premierjét. Elárulta, hogy különleges története van annak, hogy ő írhatta meg az előadás fülbemászó dallamait. „Eredetileg korrepetáltam volna ezt a darabot, a zeneszerző pedig egy zenész barátom lett volna, de annyira sok feladata volt akkor, hogy végül ezt nem tudta vállalni. Az első próbákon megkértek, hogy amíg nem készül el a zene, addig improvizáljak valamit, az így megszületett dallamokat pedig mindig lejegyzeteltem. Majd felhívott a rendező, és megkérdezte, hogy van-e kedvem megírni a teljes zenei anyagot? Nagy lelkesedéssel vágtam bele, és kettő hét alatt írtam meg a zongorás verziót. Nagyon jó látni, hogy itt most tovább élnek ezek a dalok. A kecskeméti előadásban Dömdödöm története volt rám a legnagyobb hatással” – emelte ki Nagy Nándor.

Ez a 60 percnyi történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa olyan gondolatról, amit valahogy nem lelünk a hétköznapjainkban. Teli van humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe, ahol vidám a bánat, ahol az aranyhal kívánhat hármat, és ahol a szomorúfűz is kacag, és ami reméljük, mégiscsak létezik!

A kalandparkra emlékeztető díszletet, valamint a karakterjegyeket kiemelő, színes jelmezeket Matyi Ágota álmodta meg. A darabot színpadra alkalmazta Perczel Enikő és Szabó Máté, a dalszöveg Nyulász Péternek és Szabó Máténak, a zene Nagy Nándornak és Szabó Máténak köszönhető, a zenei munkatárs Monos M. Franciska volt, míg a koreográfiáért Raj Martin felelt.

A premiert egy kis ajándékkal tette még emlékezetesebbé a teátrum. Az alkotók virágait köszönjük a Floraland - virág és ajándék kis-, és nagykereskedelmi Kft.-nek, a finom tortát pedig az Édes Pöttynek.