„Fürtökben lógtak a lányok a művészbejárónál” - Sárdy János dalaival nyitott az Udvarszínház Kecskeméten
Teltházas előadással és nagy sikerrel nyitotta meg kapuit péntek este a kecskeméti Udvarszínház. Sárdy János legendás dalai Derzsi György előadásában csendültek fel. Az egyszereplős produkciót tavasszal Kanadában, 2014-ben pedig Svédországban is láthatta a közönség.
- Hogyan mutatná be Sárdy Jánost a mai fiatal generációnak? – kérdeztük Derzsi Györgytől.
- A 20. század legnagyobb és legismertebb bonvivánja. Ő volt ’A’ bonviván. A tévés korszak előtt járunk, amikor a színház és a mozi jelentette a szórakozást. Sárdy az Operaházban és az Operettszínházban énekelt, és nagyon hamar felfedezték a filmesek is. Több mint 20 filmben szerepelt: milliók váltottak jegyet, mert a plakáton ott volt Sárdy János neve.
- A darabban fiktív szerelmi szálra fűzik fel Sárdy legendás dalait. A valóságban is szívtipró volt?
- Fürtökben lógtak a lányok a művészbejárónál egy-egy Csárdáskirálynő előadás után… Órákig osztogatott autogramot. Sztár volt, hatalmas rajongótáborral.
- Hogyan élte meg ezt a helyzetet az egykori kántortanító? Az egyik évben még Dunaföldváron énekel esküvőkön, temetéseken, majd eltelik egy kis idő, és az Operaházban látjuk viszont, a Bánk bánban.
- Nem változott meg: megmaradt ugyanannak az egyszerű embernek, aki kántortanítóként volt. Aki nem mondta le a vidéki fellépését akkor sem, ha maga Lehár Ferenc kérte. Az előadás kapcsán kétszer is megtapasztalhattam, hogy Dunaföldváron ma is nagy szeretettel emlékeznek rá. Nem voltak allűrjei, nem sztároltatta magát. Számára a zene és a közönség volt fontos.
- Mi varázsolja el Sárdy dalaiban mai hallgatókat?
- Talán a dallamvilága és persze az a szívvel-lélekkel teli előadásmód, ami annyira jellemző volt Sárdyra. Rózsalevél, Hej, fellegek, fellegek… - sorolhatnám a dalokat, amelyek nélküle talán réges-régen feledésbe merültek volna.
- A 20. század legnagyobb és legismertebb bonvivánja. Ő volt ’A’ bonviván. A tévés korszak előtt járunk, amikor a színház és a mozi jelentette a szórakozást. Sárdy az Operaházban és az Operettszínházban énekelt, és nagyon hamar felfedezték a filmesek is. Több mint 20 filmben szerepelt: milliók váltottak jegyet, mert a plakáton ott volt Sárdy János neve.
- A darabban fiktív szerelmi szálra fűzik fel Sárdy legendás dalait. A valóságban is szívtipró volt?
- Fürtökben lógtak a lányok a művészbejárónál egy-egy Csárdáskirálynő előadás után… Órákig osztogatott autogramot. Sztár volt, hatalmas rajongótáborral.
- Hogyan élte meg ezt a helyzetet az egykori kántortanító? Az egyik évben még Dunaföldváron énekel esküvőkön, temetéseken, majd eltelik egy kis idő, és az Operaházban látjuk viszont, a Bánk bánban.
- Nem változott meg: megmaradt ugyanannak az egyszerű embernek, aki kántortanítóként volt. Aki nem mondta le a vidéki fellépését akkor sem, ha maga Lehár Ferenc kérte. Az előadás kapcsán kétszer is megtapasztalhattam, hogy Dunaföldváron ma is nagy szeretettel emlékeznek rá. Nem voltak allűrjei, nem sztároltatta magát. Számára a zene és a közönség volt fontos.
- Mi varázsolja el Sárdy dalaiban mai hallgatókat?
- Talán a dallamvilága és persze az a szívvel-lélekkel teli előadásmód, ami annyira jellemző volt Sárdyra. Rózsalevél, Hej, fellegek, fellegek… - sorolhatnám a dalokat, amelyek nélküle talán réges-régen feledésbe merültek volna.